Jelenlegi hely

Japán

Sumo

Habár azt állították, hogy a Sumo a kínai Kakuteijitsu-ból származik, számomra valószínűbbnek tűnik, hogy a Sumo Japánban született és az ösi védekezö harcmodorból fejlödött ki, más harcművészetekhez hasonlóan.

Világos, hogy a Sumo eredetileg a kínai Kakuteijitsu és a görög Pankrációhoz hasonlóan, szabályok nélküli harcmodor volt, az ellenfelek addig harcoltak amíg az egyik a földön nem maradt.

Például fennmaradt egy írás arról, hogy a Yamato korszakban Nomino Sukune és Taimano Kehaya a császár előtt birkóztak és Sukune eltörte Kehaya egyik bordáját, szétrúgta egyik csípöcsontját, majd kivégezte.

Azonban a Naro időszak alatt az ütés, csapás, és rúgáshoz hasonló technikák használata be voltak tiltva. A Sumo inkább sporttá vált, mint komolyabb harcművészeti ággá. Ma, a Sumo japán nemzeti sport és nagyon népszerű mind a profik, mind az amatörök között.

Jujitsu

A Genpei és a Kamakura korszakokban gyakran súlyos páncélzatban, magányosan harcoltak, így a birkózás népszerűsége rohamosan nőtt.

Az Onin viszálya (1469) óta, a Nanboku idöszakban a nehéz páncélt felváltotta a könnyű páncélzat. Az utána következö Sengoku idöszakban (polgárháború idöszaka), Takeuchi Minamoto Hisamori megalapította a Takeuchi Jujitsu iskolát (1532). Az akkori harcművés zetekböl kiválasztotta és rendszerezte az összes ismert, fegyvertelen harchoz tartozó technikát, egyéni stílust fejlesztve ki belölük. Megkockáztatható az az állítás, hogy így a Jujitsu-t nagymértékben befolyásolta a Sumo.

A Takeuchi Jujitsu iskolát alapítása után, sok más iskola követte. A Jujitsu abban az idökben egyfajta birkózás volt, a harctéren a harc élesben történö gyakorlására tervezve.

1558-ban, a Ming dinasztia végén, a kínai Chen Yuan Yun átjött Japánba és Fukuno Masakatsu-t, Miura Yoshitatsu-t, és Isokai Jirozaemon-t beavatta a Kakuteijitsu-ba, a Kinshoho-ba, és a Jiujutsu-hoz hasonló fegyveres harcba.

Fukuno kifejlesztette a Shintoryu Wajitsu-t, a tanítványa Ibaragi Mataemon pedig a Kitoyu-t.

Körülbelül abban az idöben, Akiyama Shirobe Nagaszakiból orvosi tanulmányok céljából Kínába ment, ahol egy kínai katonatiszt bevezette a Byakuda sante (az egyik kínai ököl-stílus) és a Kappo 28 Ryu (az újjáélesztés 28 útja) stílus titkaiba, majd visszatért ekor Japánba, megalapította a Yoshinryu-t.

A tiszteletreméltó Otsuka Hironori mester, aki a Wado-ryu alapítója is, gyermekkora óta tanulta a Shinto Yoshinryu-t (a Yoshinryu fejlesztett változata) és alapos jártasságot szerzett benne. Ő választotta ki az eredeti japán Jujitsu legjobb részeit és ezek et egybeolvasztotta az okinawai Karate-val.

Összefoglalás

Nyilvánvaló, hogy a kínai ököl-stílus befolyásolta a legjobban a Karate-t, habár a Karate eredetét vissza lehet vezetni az európai Pankrációig.

Mikor Okinawa adót kezdett fizetni a Ming császároknak, a Chi Chi-Kuang és Chen Wang-Ting által kifejlesztett kínai ököl-stílusokat bevezették Okinawára. Ahogy bevezették, egybeolvadt az eredeti helyi harcművészetekkel, de később, Satsuma fegyverviselési tilalmának köszönhetöen, az egyedi okinawai Karate, amely a halálos fegyverekké kifejlesztett kezek és lábak művészete, kibontakozott és gyorsan elterjedt a szigeten.

Ezt a Karate-t mutatták be Japán fö szigetén 1921-ben, a Japán Jujitsu-ból átvéve pár jó fogást és ezt fejlesztették ki Japánban, amit ma Nihon Karate-do-ként ismerünk.

Van némi hasonlóság a kínai ököl-stílus és a Karate között, habár a kínai ököl-stílus elsödleges célja napjainkban a fizikai edzés és az egészség megörzése. A japán Karate más oldalról, az okinawai Karate-t követve harcközpontú, halálos harcművészetként le tt kifejlesztve, habár ma már sporttá vált. Nagy különbség van a megközelítés és a viselkedés között, hisz az utóbbiba fektették a japán Budo szellemet (a harc útjának szelleme).

Érdemes megemlíteni itt, hogy 1964-ben a Tokiói Olimpiai Játékok alkalmával, a japán Karate, amely közben sok iskolává bomlott szét, szövetséggé alakult azév októberében, Össz-Japán Karate Egyesület néven az Oktatásügyi Minisztérium támogatásával.

Lehetséges, hogy a Karate-do a Japán Atlétikai Szövetség része lesz, így lehetövé válik egy Össz-Japán Bajnokság, és a jövöben a Karate talán az Olimpiai Játékok részévé válhat. Nagy elégtétellel tölt el, hogy a Karate-do egyre népszerűbbé válik az egész földkerekségen.

Forrás: Tatsuo Suzuki - Karate Do